2010. szeptember 05., vasárnap
Póker alapok
Texas Hold’Em

A Texas Hold’Em a közösségi pókerjátékok legnépszerűbb változata. Általában 2 és 10 közötti játékos vesz részt a játékban, habár elméletileg 22 játékos is játszhatná (23, ha nincsenek eldobott lapok). A legzártabb pókerjáték, a fogadások sorrendje állandó. Nem szerencsejáték, hanem sport, melyben szerepet játszik a szerencse is.

Alapelvek

Az osztás joga körbe jár a játékosok között. Ezt egy nagy „D” vagy „DEALER” (dealer = osztó, angolul) jelzésű gomb jelzi, amely minden körben az óra mutató járásának megfelelően megy tovább a következő játékosra. A kaszinóban (pókerteremben) hivatásos osztó tölti be ezt a feladatot, ő kezeli a kártyát – ő kever és oszt, de egy jelképes gomb ott is jelzi a „névleges” játékos-osztót, mivel az osztó pozíciójának fontos szerepe van a játékban.

  • Az osztótól (dealer) balra lévő játékos a kisvak (small blind), a tőle kettővel balra lévő pedig a nagyvak (big blind). A kisvak a lapok kiosztása előtt beteszi a kisvak-tétet, a nagyvak pedig a nagyvak-tétet. Jellemzően a kisvak-tét a nagyvak-tét fele.
  • Minden játékos 2 zárt lapot kap kézhez a póker kéz elején. Ezt a továbbiakban nem bővíthetik és nem cserélhetik.
  • Ezt követi az első licitkör (preflop licit). A licitkörben minden játékosnak több lehetősége van: emeli a tétet (raise), tartja az előző tétet (call) vagy passzol, ha még nem volt emelés (check), vagy eldobja lapjait (fold). Az emelés mértéke nem lehet kisebb a nagyvak-tét összegénél.
  • Ezek után egy lap félre („égetés” – a csalások elkerülése végett), az asztal közepére 3 közös lapot osztanak. Ez a flop.
  • Ezután következik egy új licitkör. Majd egy lap félre, és az asztalra egy negyedik közös lap kerül, a turn (forduló).
  • Ezután következik egy új licitkör. Majd egy lap félre, és az asztalra osztják az ötödik, utolsó közös lapot, a rivert (folyó).
  • Ezt követi az utolsó licitkör.
  • Ha a végére csak egy játékos marad, mert az összes többi bedobta lapjait, akkor nem kötelessége megmutatni a saját lapkombinációját.
  • Ha a végén többen maradnak, terítés következik (showdown) és az erősebb kézzel rendelkező játékos nyeri el a kasszát.
Rojálflös (royal flush)

A rojálflös egy olyan pókerkéz, mint A♠ K♠ Q♠ J♠ 10♠. Ez tartalmaz 5 kártyát, amely ugyanolyan színű és egymás után sorban következik A-tól 10-ig.

Példák:

  • A♥ K♥ Q♥ J♥ 10♥
  • A♣ K♣ Q♣ J♣ 10♣

Színsor (straight flush)

A színsor egy olyan pókerkéz, mint Q♠ J♠ 10♠ 9♠ 8♠. Ez tartalmaz 5 kártyát, amely ugyanolyan színű és egymás után sorban következik. Tehát egyben alkotnak flöst (színt) és sort is. Két lapkombinációból, amely mindegyike ugyanezt az értéket tartalmazza, az az erősebb, amely magasabb kártyával végződik. A legalacsonyabb színsor: 5♦ 4♦ 3♦ 2♦ A♦, amelyet 5-magas színsornak is szoktak nevezni, angolul "steel wheel".

Példák:

  • 7♥ 6♥ 5♥ 4♥ 3♥ üti a 5♠ 4♠ 3♠ 2♠ A♠-et
  • J♣ 10♣ 9♣ 8♣ 7♣ egyenlő a J♦ 10♦ 9♦ 8♦ 7♦-tal

Póker (four of a kind)

Póker, vagy négyes, egy olyan pókerkéz, mint a 9♣ 9♠ 9♦ 9♥ J♥. Ez 4 ugyanolyan értékű, nem megegyező kártyát tartalmaz. Ez erősebb, mint egy full, de gyengébb, mint egy színsor. Magasabb értékű kártyákkal alkotott póker üti a kisebb értékű kártyákkal alkotottat. Két ugyanolyan értékű pókernél (csak a vad-póker és a közösségi pókernél lehetséges), az nyer, akinél az erősebb az ütő (kicker) kártya – ez az 5. lap a póker mellett.

Példák:

  • 10♣ 10♦ 10♥ 10♠ 5♦ (tizes póker vagy tizes négyes) üti a 6♦ 6♥ 6♠ 6♣ K♠-t (hatos póker)

Full (full house)

A full, egy olyan pókerkéz, mint a 3♣ 3♠ 3♦ 6♣ 6♥, amely tartalmaz három megegyező értékű kártyát és két másik, de egymással megegyező értékű kártyát, egy kézben. (Tehát egy drill és egy pár egyben). Ez a kombináció üti a flöst, de a pókert már nem. Két full közül az az erősebb, amelyben a három egyforma lap magasabb értékű a másiknál. Ha a három egyforma kártya ugyanaz (ez csak a vad-pókerben és a közösségi pókerekben lehetséges), akkor a magasabb értékű két ugyanolyan nyer.

Példák:

  • 10♠ 10♥ 10♦ 4♠ 4♦ (tizes full) üti a 9♥ 9♣ 9♠ A♥ A♣-t (kilences full)
  • K♠ K♣ K♥ 3♦ 3♠ üti a 10♠ 10♥ 10♦ 4♠ 4♦-t
  • Q♥ Q♦ Q♣ 8♥ 8♣ (dáma full nyolcassal) üti a Q♥ Q♦ Q♣ 5♠ 5♥-t (dáma full ötössel)

Flös (flush)

A flös egy olyan pókerkéz, mint a Q♣ 10♣ 7♣ 6♣ 4♣. Ez öt ugyanolyan színű kártyát tartalmaz, de nem egymás utáni sorrendben. Ez erősebb kéz, mint a sor, de gyengébb, mint a full. Két flös között az az erősebb, amelyikben a legmagasabb lap magasabb, mint a másik kéz. Abban az esetben, ha ez megegyezik, akkor az összes lapot végignézzük és ha valamelyikben az egyik kéz jobb, akkor az nyer. Ha a két kéz teljesen megegyezik, akkor a játék döntetlen és osztott kassza történik. A flös elnevezése, a magas lap szerint történik: dáma-magas flös, ász-magas flös stb.

Példák:

  • A♥ Q♥ 10♥ 5♥ 3♥ (ász magas flös) üti a K♠ Q♠ J♠ 9♠ 6♠-t (király magas flös)
  • A♦ K♦ 7♦ 6♦ 2♦ (flös, ász-király magas) üti a A♥ Q♥ 10♥ 5♥ 3♥-t (flös, ász-dáma magas)
  • Q♥ 10♥ 9♥ 5♥ 2♥ (kőr flös) egyenlő a Q♠ 10♠ 9♠ 5♠ 2♠-el (pikk flös)

Sor (straight)

A sor egy olyan pókerkéz, mint a Q♣ J♠ 10♠ 9♥ 8♥. Ez öt egymás után következő kártyát tartalmaz, amelyek különböző színűek. Ez erősebb mint a drill, de gyengébb mint a flös. Két sor közül az az erősebb kéz, amelyben a sor magasabb lapra végződik. Két ugyanolyan magaslapra végződő sor, egyforma értékű, így a póker kör döntetlen és osztott kassza következik be. Ez a leggyakoribb ugyanolyan két kéz a póker játékok során, főleg a közösségi pókereknél fordul elő. A sorokat a magas lapjuk szerint tudjuk leírni, így "dáma-magas sor" vagy "sor dámáig".

Példák:

  • 8♠ 7♠ 6♥ 5♥ 4♠ (nyolcas magas sor) üti a 6♦ 5♠ 4♦ 3♥ 2♣-t (hatos magas sor)
  • 8♠ 7♠ 6♥ 5♥ 4♠ egyenlő a 8♥ 7♦ 6♣ 5♣ 4♥-al

Egy póker kezet, amely tartalmazza a A♣ K♣ Q♦ J♠ 10♠-t, azt ász-magas sornak nevezünk, ami üti a király magas sort K♥ Q♠ J♥ 10♥ 9♦. Az ász játszhat sorkezdő kártyaként is, az ötös magas sorban 5♠ 4♦ 3♦ 2♠ A♣. Ezt üti bármely más sor, például a hatos-magas sor is 6♠ 5♣ 4♣ 3♥ 2♥. Az ász azonban nem lehet egyszerre két helyen (nem töltheti be a sor legmagasabb és legkisebb lapjának értékét, így ilyen sor nem alakulhat ki, mint: 3♣ 2♦ A♠ K♠ Q♣. Ez egyszerűen csak egy ász magas lap, pár nélkül, semmi más.

Drill (three of a kind)

Drill, vagy másnéven hármas, egy olyan pókerkéz, mint a 2♦ 2♠ 2♥ K♠ 6♠. Ez tartalmaz három ugyanolyan értékű kártyát, amelyek különböző színűek, és két másik értéktelen kártyát. Ez erősebb kéz, mint a két pár, de gyengébb mint a sor. A magsabb értékű lappal alkotott drill üti a kisebb értékű lappal alkotottat. Ha két ugyanolyan kártyával alkotott drillje van mindkét kéznek (ez csak a vad-pókerben és a közösségi pókerekben lehetséges), akkor az nyer akinek erősebb a másik két lapja, a kicker-je. Ha az is megegyezik akkor a kör döntetlen és osztott kassza történik.

Példák:

  • 8♠ 8♥ 8♦ 5♠ 3♣ (három nyolcas vagy nyolcas drill) üti a 5♣ 5♥ 5♦ Q♦ 10♣-t (ötös drill)
  • 8♠ 8♥ 8♦ A♣ 2♦ (nyolcas drill, ász ütő) üti a 8♠ 8♥ 8♦ 5♠ 3♣-t (nyolcas drill, 5-ös ütő)

Két Pár (two pairs)

Egy olyan pókerkéz, mint J♥ J♣ 4♣ 4♠ 9♠. Ez tartalmaz kétszer két ugyanolyan figurájú lapot, de e kétszer két lap egymástól különbözik. Tehát, egyszerre két pár, és ezek mellett van még egy értéktelen kártya. Ez üti az egy párt, de gyengébb a drillnél. Két két párt tartalmazó kéz között az az erősebb, amelyikben magasabb értékű pár található. Ha mindkettőben az erősebb ugyanaz a nagy pár, akkor a második pár hasonlóképpen dönt. Ha így sincs döntés, akkor az utolsó lap, a kicker (ütő) dönti el ki nyer. Az adott két pár elnevezését a magasabb párról tesszük meg: (pl. K♥ K♣) király magas pár és (pl., 9♠ 9♦) kilences alacsony pár, egyszerűbben két pár király és kilences.

Példák:

  • K♥ K♦ 2♣ 2♦ J♥ (két pár király és kilences) üti a J♦ J♠ 10♠ 10♣ 9♠-t (két pár bubi és tizes)
  • 9♣ 9♦ 7♦ 7♠ 6♥ (két pár kilences és hetes) üti a 9♥ 9♠ 5♥ 5♦ K♣-t (két pár kilences és ötör)
  • 4♠ 4♣ 3♠ 3♥ K♦ (két pár négyes és hármas királlyal) üti a 4♥ 4♦ 3♦ 3♣ 10♠ (két pár hármas és négyes tizessel)

Egy Pár (pair)

A pár egy olyan pókerkéz, mint 4♥ 4♠ K♠ 10♦ 5♠, ami egy adott kártyatípusból kettő darabot tartalmaz, három értéktelen lap mellett. Ez bármely magas lapot üt, de veszít egy magasabb pókerkéz ellen. A magasabb értékű lapokból alkotott pár üti a kisebb értékűekből alkotottat. Ha mindkettőben ugyanaz a pár, akkor a másik három lap, a kickerek (ütők) döntenek. Az nyer, amelyiknél nagyobb kártyák vannak a pár mellett.

Példák:

  • 10♣ 10♠ 6♠ 4♥ 2♥ (tizes pár) üti a 9♥ 9♣ A♥ Q♦ 10♦-t (kilences pár)
  • 10♥ 10♦ J♦ 3♥ 2♣ (tizes pár bubi ütővel) üti a 10♣ 10♠ 6♠ 4♥ 2♥-t (tizes pár hatos ütővel)
  • 2♦ 2♥ 8♠ 5♣ 4♣ (kettes pár, nyolcas, ötös, négyes) üti a 2♣ 2♠ 8♣ 5♥ 3♥-t (kettes pár, nyolcas, ötös, hármas)

Magas lap (high card)

Egy magas lap vagy nem pár kéz egy olyan pókerkéz, mint a K♥ J♣ 8♣ 7♦ 3♠, amelyik egy két ugyanolyan értékű lapot sem tartalmaz és nem alkot egy másik póker kezet sem. Ezt szokták a semmi szóval is jellemezni. Ez a legalsó lehetőség a pókerben. Ha két ugyanolyan magas lap versenyez, akkor a következőt kell figyelembe venni, ha ezek is egyeznek, akkor a következő lap, és így tovább. Elnevezésükben a legmagasabb lapot vagy lapokat szoktuk megnevezni, úgy mint: ász-király magas vagy bubi magas.

Példák:

  • A♦ 10♦ 9♠ 5♣ 4♣ (ász magas) üti a K♣ Q♦ J♣ 8♥ 7♥-t ("király magas")
  • A♣ Q♣ 7♦ 5♥ 2♣ (ász-dáma magas) üti a A♦ 10♦ 9♠ 5♣ 4♣-t (ász-tíz magas)
  • 7♠ 6♣ 5♣ 4♦ 2♥ (hét, hat, öt, négy) üti a 7♣ 6♦ 5♦ 3♥ 2♣-t (hét, hat, öt, három)